A fotónyelv hibái 1.

Alapfok , Egyéb , Haladó Sze 16, 2016 No Comments

Hibás szakkifejezések, zavaros szövegek a fotónyelvben.  A leggyakoribb tévedések és értelmetlenségek a használati útmutatókban és a fotós témájú cikkekben. A háromrészes cikk első része. Vörös színnel a hibásan használt kifejezéseket emeltem ki.
Dékán István


A magyar nyelv
Szép magyar nyelvünk szétesőben van, ami egyrészt az oktatási rendszernek, másrészt az internetnek „köszönhető”.  Sajnos a fényképezéssel kapcsolatos, alapvetően szakmai kommunikációt sem kímélte a nyelvromlás. Ez főként a globalizációval és az érdekeltek slendriánságával, nemtörődömségével függ össze.
Nagyon sajnálatos, hogy a fotóeszközök hivatalos használati kézikönyvei, a cégek sajtóanyagai, ismertetői hemzsegnek a hibás szakkifejezésektől és rossz mondatoktól, pontatlanságoktól. A leírások sokszor még a szakember számára is érthetetlenek. A cégek által megbízott fordítók nem ismerik a magyar szakkifejezéseket, és természetesen nem értik a szöveget szakmailag. A szakkifejezések helyére tükörfordításokat írnak, a mondatok pedig sokszor teljesen értelmetlenek maradnak. Valószínűleg spórolás az oka, hogy nem szakfordító fordít, és utólag sem látja a szöveget szaklektor.

nyelv_1

Jómagam már több cégnél ajánlkoztam erre a feladatra, de mindenhol elhajtottak. Kiderült, hogy a fordításokat külföldön, „központilag” készítik. A hazai importőrnek kisebb dolga is nagyobb annál, minthogy a szövegekkel foglalkozzon.
Így nem csoda, hogy a felhasználók gyakran megkeverednek. Ezt aztán kiteljesíti, hogy az interneten mindenki azt, és úgy ír, ahogy akar. Ezzel teljes lesz a zűrzavar.

Annó
Emlékszem, hogy az első fotós szakkönyvem szövegét 1981-ben a Műszaki Könyvkiadónál egy nagy felkészültségű szakmai lektor (Morvai György) és két diplomás nyelvi lektor ellenőrizte és javította. Azt a szöveget, hogy „a képet két blendével világosítani kell” Morvai György kapásból kivágta és megkaptam a kellő szakmai felvilágosítást. „A blende, magyarul fényrekesz, az egy szerkezet az objektívben, nem pedig egy mértékegység. A mértkegység a „fokozat” vagy a „fényérték”. Tehát helyesen: „két fényértékkel világosítani kell”.  De ne nosztalgiázzunk tovább, nézzük a mai helyzetet.

Manapság
A ma használatos fotográfiai kifejezések 60-70 százaléka az analóg korszakban is létezett. Semmi nem indokolja, hogy ma ezek helyett újakat kreáljunk. A többi 30-40 százalék a digitális technikához kapcsolódik, tehát új. Ezekre sem szabad kritikátlanul az angol kifejezések tükörfordításait alkalmazni, mert általában van érthetőbb, a lényeget jobban fedő magyar kifejezés is.

Értem én, hogy a mai internetes „szakírók” döntő többsége nem olvasott el egyetlen régebbi szakkönyvet sem. Nincs meg nekik Morvai György Új fotólexikon c. alapműve (Műszaki könyvkiadó 1984). A hagyományos szakkifejezésekkel így nem is találkozhatott. Az is tény, hogy manapság a könyvesboltokban főként angol vagy német könyvek fordításai találhatók. Nos, sajnos a fordítások szakmai szempontból legtöbbször csapnivalóak. Különösen az igényesnek tartott National Geographic könyvek hemzsegnek a szaknyelvi hibáktól.
Ha mindenki máshogy hívja ugyanazt, egyre érthetetlenebbek lesznek a szövegek. Ennek elkerülésére jó lenne, ha létezne valamilyen útmutató, értelmező szótár, amit alapul lehetne venni.

nyelv_lex

Szó sincs róla, hogy magamnak vindikálom az útmutató szerepet, de úgy tűnik eddig senki nem fárasztotta magát ezzel. Ideje lépni. Talán alkalmas vagyok a feladatra. Remélem, hogy nem tűnik nagy önfényezésnek, de jelzem, hogy első szakcikkem 1978-ban jelent meg az akkori „Fotó” című újságban. Azóta 6 szakkönyvet, 2 oktató CD-t és kb. 1200 cikket írtam. Tíz évig főszerkesztőként a Digitális Fotó Magazin összes cikkét elolvastam és szakmailag lektoráltam.
Elsőként nézzünk néhány nagyon gyakori és kínos példát.

Fókusz
Talán legtöbb gond a „fókusz” kifejezéssel kapcsolatos. Ennek fő oka, hogy angolban ezt két teljesen különböző dologra is használják. Az egyik az objektív gyújtótávolsága, a másik az élesre állítás távolsága. A gyújtótávolság (Focal lenght) az objektív optikai tulajdonsága, a konstrukciójától függ, illetve a zoom objektíveknél ez változtatható. A beállított élesség távolsága (Focus distance) attól függ, hogy milyen távolságban lévő témát akarunk élesen látni a képen. Sajnos az angolban sem használják következetesen a kifejezéseket, ezért a valódi jelentése a szövegkörnyezettől függ.

A magyar szövegben a gyújtótávolságot csak gyújtótávolságnak nevezhetjük. Ennek sajnos nincs rövidebb szinonimája. A „gyútáv” nem terjedt el, amúgy is régiesen hangzik. Teljesen helytelen és zavart okoz ezt a paramétert fókusztávolságnak nevezni.
A fókusztávolság szó csak az élesség távolságára használható. Ezzel válik érthetővé az „autofókusz” kifejezés is. Ez ugyanis kizárólag automatikus élességállítást jelent, véletlenül sem érthetünk alatta automatikus gyújtótávolság állítást, azaz zoomolást.

Életlen, lágy, elmosott, defókuszált, homályos
Maradjunk még egy kicsit az élesség témájánál. Beállíthatjuk úgy a fényképezőgépet, hogy a fő téma éles, a háttér pedig életlen legyen. Az ilyen hátteret magyarul életlennek, esetleg elmosóDOTTnak nevezhetjük. De könyörgöm, ne nevezzük „elmoSOTTnak” és véletlenül se defókuszáltnak! Elmosott az edény lehet, ha elmosogattuk. A „defókuszált” szó pedig egy angol kifejezés magyar raggal ellátva, ami a nyelv megerőszakolása. Van magyar megfelelője: ÉLETLEN!

tulip-9454 másolat

Vigyázat, mert ezzel kapcsolatban más értelmetlenségek is felbukkannak. Sokszor a lágy, lágyított képhatást is „elmosottnak” nevezik. Na, ezzel lesz teljes a káosz. Persze jó lenne tudni, hogy optikailag mi a különbség az éles, az életlen és a lágy (lágyított) kép között. Az éles optikai leképzésnél az eredeti kontúrok kontúrokként jelennek meg. Az életlenségnél a kontúr folyamatos tónusátmenetként képződik le. A lágy kép pedig olyan, mint egy éles és egy életlen kép egymásra vetítve. Látunk éles kontúrt, de körülötte az életlenségre jellemző fényszóródás is megjelenik. Most eltekintünk az egyes leképzési formák esztétikai elemzésétől, elegendő, ha tudjuk, hogy a lágy kép nem életlen, nem elmosott, hanem lágy.
Vigyázat! Olyan fotográfiai kifejezés, hogy „homályos” egyáltalán nincs! Vegyük magunknak a fáradságot, hogy nézzük meg jól a képet. Ha nem éles, akkor vagy életlen, vagy lágy, esetleg bemozdult, de soha nem homályos.

Nyelv_szoft

Kisszótár (zöld: helyes magyar kifejezés, vörös: helytelen fordítás)

Gyújtótávolság
Angol: Focus distance, Focal length
Rossz: fókusztávolság

Hosszú gyújtótávolságú objektív
Angol: Long distance lens

Élesség, optikai élesség
Angol: Sharpening

Az élesség távolsága, fókusztávolság
Angol: Focus distance

Autofókusz, automatikus élességállítás
Angol: Autofocus

>> Folytatása következik. >>


Előző poszt . . . . . . . . . . .   Következő poszt
..A cikk következő része >>>>

Dékán István