Bemozdult háttér

Alapfok , Gyakorlat , Haladó Már 17, 2018 No Comments

Készíthetünk olyan képet, amelyen nem a mozgó motívum, hanem a háttér lesz bemozdulva. Ez is jól érzékelteti a mozgást, a sebességet.

Bemozdult háttér
Dékán István

Ha az exponálás közben, amíg a zár nyitva van a téma elmozdul, akkor bemozdulásos életlenség keletkezik. A bemozdult motívum lehet optikailag éles. A bemozdulás jellegzetessége, hogy az elmozdult rész elhúzódva, elkenődve látszik.

Olyan képet is készíthetünk, amelyen nem a mozgó téma, hanem a háttér mozdul be. Ez a megoldás például gyorsan haladó járműveknél jól érzékelteti a mozgást, a sebességet.

Ilyenkor nem előnyös, ha a háttér optikailag életlen. Az optikailag életlen háttér foltjai nem hoznak létre látványos bemozdulást.

A legjobb helyzet az, ha teleobjektívet használunk, és ennek megfelelően. viszonylag távolról fényképezünk. Lehetőség szerint álljunk olyan helyre, hogy a mozgás irányára merőlegesen tudjunk fényképezni.

A módszer lényege, hogy már az exponálás előtt “be kell fogni” a motívumot a keresőbe. Ha megtaláltuk, akkor úgy kell követni a géppel a mozgást, hogy a mozgó tárgy képe a képmezőnek azonos részén maradjon. Akkor lehet exponálni, ha sikerült felvenni a szükséges sebességet. A követést az exponálás ideje alatt is folytatni kell. Akkor is, ha esetleg a tükörreflexes rendszer miatt ilyenkor nem látjuk a keresőképet. Ha a követés nem sikerül megfelelően, akkor a mozgó motívum is be fog mozdulni a képen. Ezért ez kulcsfontosságú. Nem lehetetlen, de igényel némi gyakorlatot.

bemoz_2

A kialakuló képhatás függ a  mozgás sebességétől, a záridőtől, az objektív gyújtótávolságától és attól, hogy a mozgás irányához képest milyen szögből fényképezünk. A záridő az előzőek igyelembe vételével 1/15 és 1/125 sec. között lehet.

Az itt lévő kép go-kart versenyen készült, tehát a jármű meglehetősen gyorsan haladt. Az objektív gyújtótávolsága 150 mm volt, a záridő 1/125 sec.


számláló

Előző bejegyzés  . . . .  Következő bejegyzés

Dékán István