A fény jellege

Alapfok , Általános , Haladó feb 12, 2020 No Comments

A fotózás szempontjából a fénynek három alapvető tulajdonsága van. Ezek az erősség, a szín és a jelleg. A fény erősségének az expozíció szempontjából van jelentősége. Ehhez kell alkalmazkodnunk az expozíciós adatok beállításánál. Ezek az ISO érzékenység, a rekesznyílás és a záridő. Ezek együttesen határozzák meg a kép világosságát.
A fény színe, szaknyelven a színhőmérséklet a fényforrástól függ. Ez befolyásolja a kép színét, ezért ehhez is alkalmazkodni kell a fényképezőgép beállításánál.

A fény jellege elsősorban nem  technikai, hanem esztétikai, vizuális szempontból fontos.
Ezt alapvetően az határozza meg, hogy mekkora felület bocsájtja ki a fényt. Az egyik szélsőséges lehetőség, a kicsi, pontszerű fényforrás. Ez éles, határozott szélű vetett árnyékokat hoz létre. Az ilyen fényt keménynek is nevezzük. A szabadban kemény fényt ad a közvetlen napsütés. A mesterséges fényforrásoknál ilyen a lámpák és a vakuk közvetlen fénye.

Közvetlen napsütés – kemény fény

A másik tipikus fényjelleget a nagy felületű fényforrásnál kapjuk. Ilyenkor a vetett árnyékok széle elmosódott. Ezt lágy, vagy szórt fénynek is nevezzük. A szabadban lágy fényt kapunk az égboltról, derült vagy borult időben.

Derítőlap – lágyabb fény

Lágy fényt adnak a nagy fényvisszaverő felületek is. Például egy fehér fal, vagy a fotózásnál használt fehér derítőlapok. Ezeknél azonban az is számít, hogy a felületük mennyire fényes, vagy matt.  A gyakorlatban a fény jellege az említett két szélsőséges helyzet között változhat.

Pontszerű fényforrás
Közepesen szórt fény
Erősen szórt fény

Előző poszt  . . . . . .Következő poszt

Dékán István